A világnapok különleges alkalmak, melyek fontos dolgokra irányítják az emberek figyelmét.
Az ENSZ 1993. évi stockholmi kongresszusa március 22-ét a Víz világnapjává nyilvánította.
Ezen a napon világszerte megemlékeznek a vízről, valamint a vízkészletek megóvásának és a
vízminőség megőrzésének fontosságáról. A Föld édesvízkészletének védelme az emberektől
környezettudatos magatartást, társadalmi összefogást és nemzetközi együttműködést igényel.
Különösen fontos ez annak fényében, hogy 25 éve történt a tiszai cianidszennyezés.
A romániai Nagybánya közelében található Aurul bányavállalat cianid- és nehézfémtartalmú
szennyvíztározója 2000. január 30-án olyan vízterhelést kapott, melynek következtében a
töltés az éjszakai órákban 25 m hosszan átszakadt.
A cianiddal és nehézfémekkel erősen szennyezett víz a földeken át a Lápos-patakba, onnan a
Szamosba, majd a Tiszába ömlött. A 100 ezer m 3 , erősen mérgező szennyvíz Magyarországot
2000. február 1-én érte el.
A Tiszán lefelé haladva a szennyezőanyag koncentrációja folyamatosan csökkent a beömlő
mellékfolyók és a Kiskörei-víztározó hígító szerepe miatt, de így is hatalmas pusztítást
végzett a vízi élővilágban. A cianidszennyezés 2000. február 12-én hagyta el Magyarország
területét, de a mérgező ár nem kímélte a Vajdaságot, a Dunát és a Fekete-tengert sem.
A szennyezést kísérő halpusztulást akkor még megbecsülni sem lehetett. A Vízügy által
felépített műszaki zárak segítségével a partra terelt és kihalászott több tonna haltetemből arra
lehetett következtetni, hogy a Tisza élővilága teljes mértékben megsemmisült. A cianidos víz
nemcsak a halakat, hanem a mérgezett hallal közvetlenül érintkező vízi madarakat és
hullámtéri élőlényeket is elpusztította.
Azonban a „Noé bárkájának” is nevezett vízügyi intézkedésekkel a Közép-Tisza vidékén a
mérgező anyagot sikerült a folyó medrében tartani. Ennek köszönhetően a gátak közötti
hullámtér, a biológiai sokféleséget őrző holtágak, és ami nagyon lényeges, a Tisza-tó öbleinek
gazdag élővilága nem károsodott.
A ciánszennyezés okozta súlyos ökológiai sebek máig sem gyógyultak be tökéletesen,
azonban a katasztrófát követő években a természet lenyűgöző megújulási képességét
figyelhették meg a folyó mentén élők.
A halászok tapasztalatai szerint a cián okozta halpusztulás után a folyó újra életre kelt, bár
vannak olyan fajok, melyek száma még nem érte el a ciánkatasztrófa előtti értéket. A folyóba
visszaköltözött az élet, amit a kiváló vízminőséget igénylő kérészek rajzása is bizonyít. A
tiszavirágzásban ugyanis már jó néhány éve gyönyörködhetünk a Tiszán.
Erre a súlyos ökológiai katasztrófára emlékezve az Országgyűlés február 1-jét a Tisza
Élővilágának Emléknapjává nyilvánította.
Mi is figyeljünk jobban értékes vízkészleteink megóvására és a vizes élőhelyek védelmére!
Forrás: https://www.ativizig.hu/also-tisza-videki/hireink/ativizig-hirek/25-eve-tortent-a-tiszai-cianid-szennyezes